Nagy-Budapest 75 – a második városegyesítés évfordulója
Különleges fotókat és dokumentumokat tett közzé a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amely virtuális kiállítással ünnepli a második városegyesítés évfordulóját.
A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában erről a témáról beszélgettünk két vendégünkkel Kiss Borbálával a Budapest gyűjtemény vezetőjével és Ongjerth Richárd urbanistával.
75 évvel ezelőtt, 1950-ben, a főváros területe és lakossága is jelentős mértékben gyarapodott – joggal nevezhető ez az esemény Budapest második születésnapjának.
A csatlakozó huszonhárom település közül négy külön is bemutatásra kerül, mivel jól példázzák a városfejlődés eltérő útjait. Így megismerhető Újpest, az egykor önálló iparváros; a hagyományos mezőgazdasági, borászati központ múlttal rendelkező Budafok; Pesthidegkút, a falusias karakterű kistelepülés, és Mátyásföld, a tudatos tervezés eredményeként létrejött nyaralótelep.
Beszélgetésünkben az első egyesítést (a Pest, Buda, Óbuda városok egyesítéséből létrejött Budapestet) követő 1950-ben történt másodikról esett szó bővebben.
Arról, hogy bár szakemberek készítettek erre vonatkozó elő-tanulmányokat, de politikai döntések pecsételték meg mindkét változtatást; hogy milyen remélt előnyöket kalkuláltak az ide csatolt városoknak és kistelepüléseknek a kapcsolódásával; s milyen városszerkezeti és közigazgatási lépések kísérték ezt a folyamatot.
Az egyes kisebb településrészek identitásának a kérdései, a szomszédsági egységek szuverenitása hogyan alakult.
Szó esett arról is, hogy később egyes területek, városrészek leszakadási szándékai is felmerültek; a 2000-es években – éppen a szuverenitás megerősítésére is – a városrészi önkormányzatok lehetséges esélyei és megvalósulása is a várospolitika részei voltak.
Lehetett-e volna mindez másképpen is? – erről is szó esik ebben a beszélgetésben.
A virtuális kiállítás, az évfordulóra készült honlap révén bárki számára elérhető:
A Civil Rádióban elhangzott beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.
