Veszélybe került az egyik legritkább hüllőnk, a fokozottan védett kaszpi haragossikló élőhelye, mivel a Fejér Megyei Kormányhivatal hulladéklerakó létesítésére adott engedélyt Kisapostagon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a haragossiklók Duna mentén fellelhető egyik utolsó élőhelyének védelme érdekében beadvánnyal fordult az illetékes kormányhivatalhoz, melyben a korábban kiadott engedély visszavonását kéri.

A haragossiklók előfordulásáról és élőhelyük védelméről beszélgettünk Babocsy Gergellyel, a MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának elnökével a Civil Rádióban.

Háttér – forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

A kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) után a legritkább hazai hüllőnk. A majd két méterre növő sikló a Kárpát-medence valamikor kiterjedt sztyeppjellegű területeinek karizmatikus állata. Nevét harcos-harapós természetéről kapta, így védekezik, ha foglyul ejtik. Harapása bár kellemetlen, veszélytelen. Egykori löszgyepeken és dolomitsziklagyepeken lévő élőhelyeit a mezőgazdaság, illetve a kopárfásítás átalakította. Mára csak kisebb populációi maradtak fenn. Ezt a fajt a leginkább az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti, de a siklók maguk gyakran esnek háziállatok és közúti, valamint hegyikerékpározás általi gázolás áldozatául, ami tovább csökkenti a populációk már amúgy is alacsony genetikai változatosságát.

A kaszpi haragossiklók pesthidegkúti élőhelye 2016-ban egy olimpiai hegyikerékpár-pálya terve miatt került végveszélybe. Akkor az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya rádiónyomkövetéses vizsgálatokkal igazolta, hogy a beruházás a Jane Goodall látogatása nyomán névvel is ismertté vált siklók otthonterületét rombolta volna le. Akkor a II. kerületi lakosok, a Jane Goodall Intézet és az MME összefogásával meg lehetett akadályozni a természetpusztító beruházást.

A Duna menti élőhelyek egymástól látszólag elszigeteltek, de az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a rajtuk élő populációk időről időre érintkezhetnek egymással, ami optimizmusra ad okot a hosszú távú fennmaradásukat illetően. Ezt a kapcsoltságot veszélyezteti a hulladéklerakó tervezete az egyik legfontosabb élőhelyfolt elpusztításával.