A magyarországi közösségi rádiózás története 5. – A kisközösségi rádiók

A rendszerváltást követően, az 1990-es években zajlott a hazai médiarendszer erőteljesebb átalakulása, ezen belül a rádiózásban fokozatosan alakult ki az úgynevezett háromosztatú média szerkezet: a korábbról „érkezett” közszolgálati rádiók, a kereskedelmi adók, majd a közösségi – szabad rádiók rendszere. Utóbbiakat nevezték nem nyereségérdekelt, vagy nonprofit adóknak is.

A megalakult Országos Rádió és Televíziós Testület, és a harmadik típusú rádiók között különféle kezdeményezéseket elfogadva, a 2000-es évektől lehetőséget kínált úgynevezett kisközösségi rádiók létrehozására is. Ezek erősen korlátozott (1-2 km-es) vételkörzettel működhettek. Többnyire egy-egy falu, vagy szűkebb városrész elérésére alkalmas frekvenciák megpályázására tervezték ezeket az adókat, amelyek így erősen a lokalitáshoz, a szűkebb helybeliséghez szóló kisrádiók alapítását segítették.

Ezek különösen felerősítettek néhány sajátosságot. Ilyen a helyiek bevonásának intenzívebb lehetősége, helyi identitás felerősítése, kisebb csoportok bekapcsolódása, sajátos arculat megteremtése, de a helyi közélet kitágítása is.

Ennek a kezdeményezésnek 50-60 kisközösségi rádió elindulása lett az eredménye, amelyek jórészt önkéntességen alapultak, de az ORTT bizonyos működési feltételekhez (technikai eszközök, működési költségek stb.) finanszírozásár is létrehozott egy támogatási alapot.

Podcastunkban, egy egyetemi rádió és néhány falusi, illetve városrészi kisközösségi rádiónak a készítőit hallgathatjuk a tapasztalataikról.

Szerkesztő, műsorvezető: Péterfi Ferenc.

Podcastunk a Mérték Média Műhely és az Ökotárs Alapítvány Szabad Média pályázatának támogatásával valósulhatott meg.