A XX. század elején élt Csehországban egy férfi, aki a dolgokat a fonákjáról nézte, és ezeket szívesen le is írta. A Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című örökbecsű művével a halhatatlanok közé került. Addig sem tétlenkedett. Kereskedelmi akadémiára járt – gondolom, gondos szüleinek akaratát teljesítve ezzel, majd banktisztviselő lett. És mint a fordítótól megtudjuk, egy este arra gondolt, hogy ilyenkor tavasszal oly‘ szép a szlovák táj, hogy ezt látnia kell – és azonmód felkerekedett. Egy hónap múlva a bankjától kapott felmondó levéllel zárta tisztviselői pályafutását.

A kötet a Monarchia tájain tett csavargásának gyűjteménye. Ezeken a kóborlásokon annyi élményt gyűjtött, ami egész életében kitartott. Ha nem pont úgy esett, vagy már nem egészen emlékezett rá, fantáziával kiegészítette, áthelyezte máshová, vagy egyszerűen kitalált egy helyszínt. Semmi nem bizonyítja, hogy az általa megnevezett helyszínen járt volna, de inspirációnak végülis egy bédekker is elegendő. Szórakoztató úti beszámolók a Monarchia területéről, az 1900-as évek elején élt emberekről.

A Typotex Kiadó adta ki Jaroslav Hašek A távcsőaffér című kötetét. A fordítóval, Száz Pállal beszélgetünk.

A könyvből Pogány György olvasott fel szemelvényt.

Hajós Vera műsora