Amikor L. Ritók Nóra ügyetlenül adományozott

A segítség nem alanyi jog, hanem a változni akarás segítése.

Hogyan lesz a segélyezettek döntéséből indirekt kényszerítő eszköz?

A változás kulcsa: amikor a közösség visszahat az egyénre.

Mi a nyomorúságban élők túlélési stratégiája és mi lenne az életstratégia?

Miért nem elég „odavinni a lehetőséget”: az inkubátorházat és a többit; mit jelent és miért kell a felkereső jellegű szolgáltatás?

Van–e olyan plafon, amelyen egy-egy ember nem tud áttörni?

Hogyan alakulhat ki az önfejlesztésre inspiráló csoport-kultúra?

Hogyan válhat a közösség kezdeményezővé?

Azzal lehet a legjobban segíteni valakin – ha ő kerül segítő funkcióba!

Szűkösség-paradigma, bőség-paradigma.

Hogyan indulhat egy új terepen a segítő, közösségformáló tevékenység?

Mi lesz azzal, aki jó szándékkal, de helyismeret nélkül akarna segíteni?

Amikor az a túlélési stratégia, amikor nem az igazat mondják, hanem azt, amit a kérdező elvár.

Segíteni azt, aki a meggondolatlansága, tájékozatlansága miatt bajba került – ez azokkal méltánytalan, akik tájékozottak és tudatosak voltak, és ezért ők nem kapnak segítséget.

Mit tanulhatunk a hidra idegrendszeréből vagy a másodfokú egyenletből?

Hogyan változik az iskolába kerülő gyermek tanulási, elsajátítási motiváltsága?

Elfelejtünk-e tanulni?

Mit tanulunk valójában az iskolában?

Elsődleges, belső és másodlagos, külső motívumaink

Hogyan viselkedünk külső motiváltság esetén?

Vajon hogyan válnak az elsődleges motivációink másodlagossá?

L. Ritók Nórával beszélgettem.