„Ezer sebből vérzik a dolog, ugyanis még korábban a megelőzésre, a családsegítés révén azokra a gyerekes családokra is tudtak koncentrálni, ahol még nem volt nagy baj, vagy egyáltalán csak kisebb problémák voltak, de megelőzéssel, meg különböző prevenciós programokkal tudtak segíteni. Ez visszább szorult és a koncentrálás a nagyobb problémával küzdő családokra van, hiszen ezeknek a száma jelentősen megnövekedett a korábbiakhoz képest. A szakemberek száma, akik velük foglalkoznak, pedig lecsökkent. Óriási fluktuáció állt be, létszámhiány van, ezért csak a legnehezebb, legnagyobb problémával küzdő családok gyerekei sorsára, figyelésére, segítésére van ma már kapacitás. A családsegítés, amely korábban egy külön intézményben volt, ugye egyik változás az, hogy összevonásra került a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat. A családsegítés az majdnem hogy megszűnt. Alig van már olyan nem gyerekes család, vagy olyan gyerekes család, ahol még nincsenek különösebb problémák. Ahol egy-két gondozási folyamaton esnek keresztül, egy hosszú, szoros támogató folyamaton esnek keresztül ez a család, hogy ne is vessze el a lakását, ne is vessze el a gyerekét, hogy működőképes maradjon. Ezekre rendkívül kevés kapacitás jut. És maradnak az egyre nagyobb számban előforduló súlyos esetek, ahol tényleg a gyermek tragédiákat kell sok esetben megelőzni. Vagy azt (kell megelőzni), hogy a gyerekek ne kerüljenek még mélyebb helyzetbe. vagy esetleg még meg lehessen akadályozni, hogy ki kelljen emelni a családból a gyerekeket. Ezekre való odafigyelés van ma már szinte csak a gyermekvédelemben. És ez, mint mondtam, a védelembe vétel, ami hatósági intézkedéssel ugye érint vagy huszonötezer gyermeket. És akkor ott vannak még több százezren a mélyszegénységben, akiknek óriási nagy segítségre volna szükségük, hiszen tízezer számra vannak, akik már nem fejezik be az iskolát, szakma nélkül kezdik meg az életüket. És ez egy óriási nagy probléma ma Magyarországon. Hogy egy részről van a szakemberhiány, másrészről pedig ott van tízezer számra gyerekek, akik kikerülnek az iskolából, mindenféle képzettség, szaktudás nélkül.”
Takács Imrével, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete elnökével a gyermekvédelmi alapellátás helyzetéről a még 2018. júniusában a Civil Rádióban elhangzott beszélgetést ismételjük meg.